HozzászólásSzerző: kocsisferi » 2014.06.17. 18:34
Kettőn áll a vásár, tartja a mondás.
Mostanában inogni látszik ez az ősi igazság. Legalábbis számos erre utaló tapasztalatunk van nekünk, szakmabelieknek.
Hál' Istennek azért van, akit nem csak az "ügyfél igazsága" érdekel.
Az alábbi kis cikk a hozzátartózó videóval Papica munkája. Felháborodott egy bizonyítékokkal nem alátámasztott internetes híresztelésen.
Utánajárt a dolgoknak, megvizsgálta a kérdéses tárgyat, filmezett véleményezett.
Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=2yttAz-oEfk




„Az ügyfélnek mindig igaza van”

Ez a mondás az 1900-as évek elejéről származik egy bizonyos: Henry Gordon Selfridge-től.
Ő az áruháza vezetésében és reklámozásában alkalmazta ezt, tehát egy kereskedő volt aki a gyártó és a vevő közötti láncolatban szerepelt. Vajon az Ő kapcsolata is hasonló alapokon volt a beszállítóival? Bizonyára nem. Ez egy marketing fogás és pont.

Számomra valamilyen rejtélyes okból kifolyólag a tacitusi elveket ebben a témában nagyon kellemetlen alkalmazni.
Talán ez volt az első eset, hogy a készítő úgy vette fel a kesztyűt ahogy mást területen teljesen normális.
Az értékalapú társadalomban hiszek és nem szeretnék egy olyan világban élni ahol „két idióta leszavazhat egy zsenit”. Tehát a valódi tudásban, a valódi értékben és a tartalmas dolgokban hiszek és nem abban, hogy a szakmaiságot nélkülözve mélységi ismeretek nélkül vélekedjünk bármiről is.
Nem igaz az, hogy minden esetben a vevőnek van igaza. NEM! A kereskedelemben is létezik rendeltetésszerű használat ismerete és senki nem várja el egy opinel bicskától, hogy egy gímszarvas medencecsontját átvágja.

Kezdetben lőőn a rendeltetésszerű használat és a kézmíves garancia. A munkájára adó, igényes mesterember nem is tudott volna máshogy hosszú távon kereskedni a portékájával. Ami rossz volt azt tisztességgel javította, de ha madárnak nézték, úgy kizavarta a műhelyéből az okoskodó embert (hevesebb vérmérséklet esetén esetleg utána hajította a reklamáció tárgyát). Ez egy normális világ volt ahol még nem volt szignifikáns probléma, ha meglazult a balta feje. Ebben a világban a használó nem csak nézegette az eszközt és nem ríííítta tele a szomszédokat bújával, bajával, hanem szó nélkül beékelte.
Szép és tisztességes világ volt amikor még egy rendes mesterembernek a becsülete nem a rejtélyes sérülések kérdés nélküli kártalanításával volt fenntartható. A józan paraszti ész uralkodott, tisztességes munka és a becsület dominált.

Ez sajnos elmúlott. Az internet és fórumok világában egymást nem ismerő emberek személyes kontaktust nélkülözve mondanak véleményt sokszor úgy, hogy ezzel egyben véleményt is formálnak. Ez a világ nem jó, és amennyiben egy szakmai jellegű fórumon sincs ennek gát szabva úgy az baj! Értéktelenné és felületessé válik a kommunikáció és szép lassan kifogy belőle a szakma, és csak olyan okfejtések maradnak, amikben semmi nincs már a tiszteletből és az eredeti tartalomból.

Számtalanszor tapasztaltam, hogy a fórumon véleményformáló ember a terepen ennek az ellentéte és tapasztaltam már iszonyat szerény profizmust is. Ez a helyzet azért alakult ki, mert a vevő olyat állított amit nem támasztott alá se a savas teszt se a többszörös gyakorlati próba. Ezek tények amiket nem lehet cáfolni. A másik oldalon viszont csak olyan állítás van aminek a tartalmát senki nem tudja ellenőrizni, így jogosan bizonyosodott be a nagy valószínűséggel történt nem rendeltetés szerű használat.

Papica

Hozzászólás itt lehetséges:
http://www.forum.miveskesek.hu/viewtopic.php?f=39&t=142

Mex7co barátunk első ízben tudott részt venni a Tűzzel-vassal fesztiválon.
Hangulatos kis beszámolót készített róla.


[ Tovább ... ]

Tűzzel-vassal 2014. Program


Színpadi műsor
10:00 – 10:30 – A Fesztivál megnyitása
10:30 – 11:00 – Beszélgetés a Diana Vadász Hölgyklub tagjaival
11:00 – 11:30 – Bemutató: vadhús feldolgozása
11:30 – 12:00 – Kassowitz László mesemondó: Mesék Szent Lászlóról
12:00 - 13:00 – Ebédidő
13:00 – 13:30 – Kassowitz László mesemondó: Mesék kovácsokról
13:30 – 15:00 – Dr Varga Tibor előadása Szent Lászlóról
15:00 – 15:30 – Népzene, Szent László dalok (Németh András -Soós Réka -Istvánffy Balázs)
15:30 – 16:30 – Kereplő Színház előadása gyermekeknek
16:30 – 17:00 – Folkmanusok
17:00 – 17:30 – Díjak kiosztása
17:30 – 18:00 – Táncol-kodó műsora, tűzugrás
18:00 – A Fesztivál bezárása



A Szerb Ortodox Templom udvarában 9-18 óráig:
- egész napos egyesületi kézműves vásár
- körhinta gyermekeknek
- Pokol Pince – szerb ételek
- Bozóky László: Vadászkések című könyvének bemutatása, beszélgetés a szerzővel
- a Megyei Vadászkamara sátra, mellette vadpörkölt főzése
- délelőtt: Vadászpróba gyerekeknek – 3. állomás, oklevél
- pódiumbeszélgetések késekről, fegyverekről

felelős: Pongrácz Zoltán



Rác utca teljes hosszában:
Késes és késkészítő mesterek, kovácsmesterek, fegyverkovácsok kiállítása
Információs sátor

felelős: Lengyel Magdolna



Rác utca 20. Mesterségek háza
Késes zsűri 1.
Késes zsűri 2.
Íjász bemutató
délután: Szent László lovagja leszek – próbatétel gyermekeknek

felelős: Komendó Gabriella

Rác utca 29. Széna Egyesület háza
Baba-mama világ
Kézműves foglalkozások gyermekeknek

felelős: Fodorné Rita




Rác utca 27. Kézművesek háza
Késkiállítás a házban
Korabeli borbélyműhely, beretválás, hajvágás
Lepénysütés
Kovácsműhelyben bemutató foglalkozás
VADEX sátra
délelőtt: Vadászpróba gyerekeknek – 1. állomás

felelős: Tuba Márti



Rác utca 25.
Ételek és italok termékbemutatója
(sajt, méz, füstölt hús, ásványvíz, pékáru)

felelős: Legeza József



Rác utca 23.
A Magyarországi Kovácsmíves Céh bemutatója, kovácsolás
Kovácsverseny: patkószeg kovácsolása

felelős: Tolvaj Csaba



Rác utca 17. Szerb Nemzetiségi Önkormányzat háza
Kifizetőhely a szereplőknek, pénztár
Öltözőhely a szereplőknek
Főzés az egyesület tagjainak, szereplőknek

felelős: Szencziné Zsuzsa




Rác utca 15.
Asszonyműhely: varrás, hímzés, gyöngyfűzés, szövés, fonás - bemutatás és foglalkozás
Falvédő kiállítás
Mosoda üzemeltetése sulykolással, natur szappannal

felelős: Jagasicsné Ildi



Rác utca 13.
délelőtt: Vadászpróba gyerekeknek – 2. állomás
délután: Szent László lovagja leszek – lovaggá avatás
terítő kiállítás

felelős: Magyarné Erzsi



Rác utca 11. Múzeum
Az I. világháború kitörésének 100.évfordulója – megemlékező kiállítás
Ólomkatona öntése Marczell Kolossal
A Múzeum kiállításainak megtekintése

felelős: Varga Csaba




Néhány kép ízelítőül a korábbi Tűzzel Vassal Fesztiválokról.

Barta Zsolt és Suszter Enikő egy remek cikket készített:

(Figyelem! A cikkben szereplő képek a nyugalom megzavarására alkalmasak! Kiskorúaknak, fanatikus állatvédőknek nem ajánlott!)



Egy birkavágást örökítettünk meg, erről készült egy képes beszámoló. Nem kés tesztnek szánom az írást, de mivel egy bizonyos késsel végeztem minden műveletet, akár tekinthetjük annak is.
Hivatásomat tekintve szakács vagyok. A vágó állatok feldolgozását édesapámtól tanultam, aki nyugdíjazásáig hentesként tevékenykedett. Sokat tanultam az állattartás hagyományairól a nagyapámtól, kinek felügyelete alatt 350 darab birkából álló nyáj tépkedte a füvet.
Szeretném bemutatni, hogyan történik egy haszonállat feldolgozása házi körülmények között, az Alföld termékeny rónaságán.
Az Alföld legelterjedtebb vágóállata a juh. Tartásának és feldolgozásának komoly hagyományai vannak. A mai napig nincs esküvő, ballagás és más neves esemény birkapörkölt nélkül. A pörkölt elkészítésének több változata ismert, természetesen mindenki a saját változatára esküszik. Abban azonban mindenki egyetért, hogy akkor az igazi, ha egész birkát főznek, mely tartalmazza a belsőségeket és a perzselt fejet, lábakat. A nagyapám belefőzte a megtisztított gyomrot is. A pörkölt elkészítésére most nem kívánok bővebben kitérni. A vágás és feldolgozás előtt hatósági állatorvosi ellenőrzés történt.
Most pedig következzen maga a folyamat.
Először az állat szakszerű és gyors kábítása következett, majd leölése és ezzel egyidejűleg a fej eltávolítása. A lábak kötözése után az állkapcsot megragadva hátrafeszítjük a fejet. A hüvelyk ujjunkkal kitapintjuk a koponya és a gerincoszlop találkozásánál elhelyezkedő csigolyát (forgó), majd egyetlen határozott mozdulattal beszúrunk a késsel és magunktól kifelé kicsapjuk a pengét.



Ezzel a mozdulattal átvágjuk a nyaki verőeret, nyelőcsövet, légcsövet és láthatóvá válik a gerincvelő, amit a kés hegyével átvágunk. Egy csavarás a fejen, vágás a késsel és a fej el van távolítva (a nyugalom megzavarására alkalmas képeket cenzúráztuk).



A lábakat és a fejet gáz perzselővel megperzseljük. Leégetjük a gyapjút, késsel lekaparjuk a kormot, majd erős szálú kefével sikálva lemossuk.

További videók a pörzsölésről:
http://youtu.be/nfjXgKqYE-o
http://youtu.be/DW7FKQa5wCo
http://youtu.be/HXw1WCBi1RI





A lábakat csonttal együtt daraboljuk, a fejről eltávolítjuk a száj- és orrüreget, kivágjuk a fül belsejét. A fejet fűrésszel kettévágjuk, a fejvelőt ízesítjük: sóval, őrölt borssal, fűszerpaprikával és egy erős paprikával. Zsineggel összekötjük és belefőzzük a pörköltbe.
A perzselt bőr gazdag ízhordozó és az ételbe főve segít annak jellegzetes ízvilágának kialakításában.
A lábakon fölfejtjük a bőrt.





A két hátsó láb achillesénél fogva felhúzzuk az állatot egy állványra, ahol meg tudjuk nyúzni.
Ügyelni kell a hátsó lábaknál, hogy a megfelelő izületnél vágjunk, mert ha elvétjük, nincs hová akasztani a kampót. A képen látszik, hogy én is mellényúltam az egyik lábnál.



Átvágjuk a bőrt a lábaktól a végbélig, onnan a hasfalon le a nyakig. Kikerülve a tőgyet. (A kosnál természetesen mást kerülünk ki)





Fölfejtjük a bőrt, ügyelve arra, hogy a vörös hús a birkán maradjon és ne a bőrön.







Ahol a hártya enged, a kést letéve a behajlított mutató ujjunkkal folytatjuk a nyúzást.











A medencecsont átvágása után körbevágjuk a végbelet és kihúzzuk a húgyhólyaggal együtt oldalra.





Kifejtjük a veséket, tüdőt, májat, lépet, szívet.



A májról levágjuk az epehólyagot; ha kivágjuk, akkor dobhatjuk el az egészet, mert ehetetlenül keserű lesz.



Csontfűrésszel a gerincoszlop közepénél hosszában kettéfűrészeljük az állatot. Ha az idő engedi, hűtsük a húst. Ha a faggyú megdermed, könnyebben boldogulunk. Ezután daraboljuk pörkölt méretre (gyufásdoboz). Én az egyik felét kockáztam, a másik felét az elképzeléseimnek megfelelően dolgoztam fel. Amit tudtam szeleteltem (később pácolni, sütni, párolni), lábszárak egészben (zöldséggel párolva), húsos csont (tejfölös, citromos gulyás).












http://youtu.be/3rgBlk-qKIk
http://youtu.be/3DJW2nWj_vg



A csontokat darabolhatjuk hentes bárddal, csontfűrésszel vagy késsel. A bárdot nem szeretem, sok tőle a csontszilánk az ételben. A fűrész jó választás. Késsel is megoldható a dolog, de ügyeljetek a kaparóélre.



Késes közösség lévén illik pár szót szólni a késről is. Angelero (Palcsesz Imre) által tervezett és kivitelezett Vas-Kos széria egyik darabjával dolgoztam. Sleipner penge, pengehátról induló lapos konvex élkialakítás, agresszív kaparóél, diófa markolattal, sárgaréz szegecsekkel rögzítve, zsinórfurattal a markolat végén. A csőszegecs szétnyitása nagyon szépen és igényesen van megcsinálva. A markolat kezelése is "járulékos tesztelésnek" volt alávéve, többszöri mosogatószeres mosás után sem szálkásodott fel, vagy vetemedett el, bár természetes anyag lévén szó, ennyi idő kevés is megtudni hogy viseli az évek során rá ható páratartalom változást.
A kés Muszi éltárs tulajdona, akinek ezúton szeretném megköszönni, amiért nagylelkűen a rendelkezésemre bocsájtotta eme remek darabot. A borotva éles penge, a széles hegykialakítás ellenére szúrásnál könnyedén hatolt át az élő szöveten. A pengét jól lehetett irányítani, nyúzásnál és darabolásnál is. Ami magát a formatervezését illeti, a többféle fogásnemben is kényelmes fogást biztosító formát sikerült kialakítani, alakjában fellelhető a ma is nagyon népszerű, talán klasszikusnak is mondható, oldalról "madárfej", felülről pedig "halacska" forma, vas-kosos formába töltve. Érezhetően gondosan lett megtervezve a kés, nagyon jó az él íve a hegyig és a markolat kialakítása is. Nem fáradt el a kezem, pedig volt munka bőven. Arról nem is beszélve, hogy megállás nélkül kell dolgozni; a húsnak mielőbb hűtőbe, fagyasztóba vagy bográcsba kell kerülnie.
A széles penge egyedül a csontozásnál lehet hátrány. Én legalábbis a keskenyebb pengét preferálom az ízületek közötti bolyongáshoz. De gond nélkül tudtam használni a Kost. A robusztus heggyel bátran lehet feszegetni az izületeket, nem kell a sérülésétől tartani. Nagyon meg voltam elégedve, annak ellenére, hogy a nessmukk nem a szívem csücske.

Néhány kép és videó:

http://youtu.be/2c4-P_LTJtE


Aki bamba és megfeledkezik a kaparóélről...




A kés éle az attrakció után:





Remélem ezzel a bemutatóval mindenki betekintést nyerhetett a kulisszák mögé.

Tisztelettel: Barta Zsolt és Suszter Enikő


Hozzászólás itt:
http://forum.miveskesek.hu/viewtopic.php?f=6&t=51&start=100

A késkészítőkről szóló sorozatunkban Fazekas József (Pyraster) mutatkozik be.

A késkészítő szakmát nem volt módja szervezett keretek között, iskolában tanulni.
Mégis nagyon messzire jutott.
Lássuk az élete főbb állomásait!

[ Tovább ... ]

Lovász Gyula barátommal tervezgettük már egy ideje, hogy szép tavaszi időben tartunk egy kis főzéssel egybekötött csapatépítő tréninget. Figyeltük az időjárás előrejelzést, az egyéb programokat, egyeztettünk a cimborákkal. Végül az elmúlt vasárnapra esett a választás Gyula a főzési tudományát, én a helyet adtam.
Mivel a késkészítők egymás közt egy óránál többet nem bírnak ki szakma nélkül, a bulit úgy hirdettük, hogy munkaruhát, beütőt mindenki hozzon magával. Szerencsénkre Fodor Zoltán fegyver vésnök előző napon egy debreceni kiállításon vett részt, így Ő is megtisztelt bennünket a jelenlétével
Nem szaporítom tovább a szót, beszéljenek a képek:





[ Tovább ... ]

Egy olyan témáról ejtek most szót, ami bár fontos, de eddig még nem láttam írást megjelenni róla. Ez a márkázás.

[ Tovább ... ]

A minden évben megrendezett vadászati kiállításon 12 Céhtag vesz részt a Modern Alarmmal egy standon.

[ Tovább ... ]

A késkészítők bemutatkoznak sorozat első részében Császi Zoltán (alias Kilden) így vall magáról:

[ Tovább ... ]

Megértem az igényt, hogy összehasonlító anyagtáblázatot, acélok egymás alá és fölé rendelését várjátok. Sorrendben sokkal könnyebb tájékozódni, mint összefüggésekben gondolkodni, és ezek alapján kompromisszumokat hozni.
Meghaladja a képességemet, hogy az összes változót, ezek kapcsolatát elemezzem. Ezért ilyen táblázattal én nem szolgálhatok.
Viszont a véleményemet leírnám az alábbi cikkekről.
Mielőtt közzétettem ezt az írást, a piszkozatot elküldtem Bernschütz Laci bácsinak és Palcsesz Imrének lektorálás végett. Ők kijavították a pongyolaságomat, szakmaibbá tették a szöveget, értékes gondolatokkal egészítették ki. Ezúton is köszönet Nekik.

http://kesbaratok.blog.hu/2013/09/02/rozsdamentes_acelok_osszehasonlitasa_i_resz
http://kesbaratok.blog.hu/2013/09/04/rozsdamentes_acelok_osszehasonlitasa_ii_resz

Az említett két cikk írója önkényesen választott ki vizsgálandó tulajdonságokat. A tulajdonságokat számszerűsítette, és összegezte.
Véleményem szerint a vizsgált tényezők közül egyesek lényegtelenek, mások túlértékeltek, viszonyuk megítélése helytelen. Másokat, amelyek késpenge tekintetében lényegesek lennének, önkényesen kihagyott a szerző.

[Ezenkívül pongyola megfogalmazás az egyes ötvözők az acélra gyakorolt tulajdonságaival szemben... nincs olyan, hogy "erősíti" az acélt. Jó, de hogy?
pl.: szén:... többek között növelése csökkenti a korrózióállóságot...
mangán:... többek között a GOS vonalat balra tolja el, kicsivel kevesebb széntartalomnál is eutektoidos az acél...
Molibdén:... karbidképző hatása gyakorlatilag megegyezik a wolframmal valamint fontos ötvöző a megeresztési ridegséggel szemben!...
Nikkel:... késeknél alkalmazott mennyiségben főleg a hidegszívóságra gyakorol kedvező hatást...
Si:... dezoxidálásra használják főleg, csillapításra. Rugóacélokban mint folyáshatár növelő fontos, továbbá növeli a szilárdságot...]

A cikk vizsgálja:
-rozsdamentességet,
-a keménységet,
-az éltartást,
-a kopásállóságot.
Viszont kihagyja:
-szívósságot,
-elérhető élességet,
-a kis élszög melletti viselkedést.
-a szemcsefinomságot, mint a tulajdonságokat erősen befolyásoló tényezőt.

-A „rozsdamentesség”vizsgálandó, esetenként fontos tulajdonság.

-A „keménység” önmagában nem értékmérője a késpengének.
A keménység az acélnak azt a tulajdonságát jelenti, amely megmutatja, hogy az acél a nála keményebb anyag behatásával szemben mekkora ellenállást fejt ki . Nem igazán szoktuk a késpengét arra használni, hogy mondjuk gyémántot szurkáljunk bele.
Természetesen készítés közben mérjük az acél keménységét (Már akinek van keménységmérője.), de ennek csupán annyi az értelme, hogy a mért értékből és az acél egyéb paramétereiből a nehezebben mérhető tulajdonságokat, vagy a folyamatok irányát próbáljuk becsülni. A keménység értékre pontot adni botorság.
-Az „éltartás”egy fontos jellemző, bár manapság nagyon túl van értékelve. Gyakran más tulajdonságok kárára növelik extrém mértékben. Az abszolút éltartás helyett (Mely az egy élezés után elvégezhető munka mennyiséget jelenti.) célszerűbb lenne a relatív éltartást vizsgálni. Vagyis azt, hogy mekkora az élezésre fordított energia-idő és az élezés után elvégezhető munka mennyisége.
- És itt jön a képbe a „kopásállóság”.
A kopásállóság az acélnak az a tulajdonsága, amely megmutatja, mennyire nehéz részecskéket leválasztani róla.
A cikk hibásan tartalmazza, hogy a kopásállóság csak az acél keménységétől függ.
Ha így lenne a MSz S101 acél kopásállósága igen komoly tudna lenni
Valójában függ a mátrix keménységétől, valamint a benne levő karbidok mennyiségétől és minőségétől, illetve ezek méretétől, ezáltal az szemcséket leválasztó erő nagyságától.

Miért is fontos egy kés penge acéljánál a kopásállóságot vizsgálni?
Mert ettől függ a fenhetőség.
A kördiagramban az „A” acélhoz 5.5-ös éltartás és 3-as kopásállóság tartozik.
A míg a „B” acél éltartása is, kopásállósága is 9.
Tehát „B” acél az „A”-hoz képest csak 3.5 ponttal éltartóbb, de 6 ponttal nehezebb élezni.
A kopásállóságot és az éltartást nem összeadni kellene, hanem az éltartás értékéből a kopásállóságot ki kellene vonni, ha már cikkben alkalmazott egyszerű matematikai műveleteket követjük. ;)
A kopásállóságból adódó fenhetőség ugyanis a mérleg áldozat oldalán van, az éltartás pedig a mérleg haszon oldalán.

A cikkek adott acélhoz konkrét keménységi, kopásállósági, éltartási, rozsdamentességi értéket társítanak.
Aki már hőkezelt acélt, az tudja, hogy ezeket a tulajdonságokat a hőkezelő adott kereteken belül a célnak megfelelően tudja változtatni.

-Az „elérhető” élességet, mint tulajdonságot a cikk nem tartalmazza.
Bármilyen hihetetlen, nem lehet minden acélt egyformán élesre fenni. Az ékszög oldalai, ugyanis csak konvergálnak 0 felé, de nem érik el azt. Az élnek mindig lesz vastagsága. Ha az élezés terén már minden lehetőt elkövettek, ez a vastagság az anyag szerkezetétől függ. Minél finomabb az acél kristályszerkezete, annál finomabb él fenhető rá. (Szerintem.)

-A kis élszög melletti viselkedés szintén fontos.
Minél kisebb a kés élszöge, munka közben annál kisebb erő szükséges a vágandó anyagba való behatoláshoz. Kis (20-25 fokos) élszöget viszont nem érdemes minden acélból képezni, mert egy részük hajlamos a kipattogzásra.
Az ötvözetlen szerszámacélok 0.8 %os széntartalom alatt (C60 C75, S81) a martenzit struktúrában nem tartalmaznak karbidokat.

[Valójában az egyensúlyi állapotban kialakuló perlit szövetelem is vas-karbidból és ferritből áll, (továbbá a ferritnek is van valamennyi hőmérsékletfüggő szénoldó képessége, ez A1 hőmérsékleten 0,025% szobahön. pedig 0,006%...) de ennek a szilárd oldatnak valóban csak 0,8% a szénoldóképessége, e felett már a perlitszemcsék határain is válik ki karbid, nem csak azokon belül. Viszont az edzés során kialakult martenzit nem tartalmaz karbidokat, mert a diffúziómentes átalakulás során a szénatomok rácstorzító hatásukkal érhető el a martenzit keménysége, ezért is van különbség martenzit és martenzit között, nem mindegy mennyi szenet tartalmaz az a martenzit, viszont mivel egy kést meg is kell ereszteni! Ezért a megeresztés során a martenzitből képződik először epszilon-karbidok válnak ki, majd pedig a martenzit egy része ferritté és gömbös vaskarbiddá (Fe3C) bomlik szét.]

Ennél fogva nagyon jól bírják a 20 fokos élszöget.
0.8 %-os széntartalom fölött bizonyos ötvözők kis mértékben adagolva (Wolfram, Króm, Vanadium max. 0,3%) , illetve szakértő kovácsolás biztosíthatják a finom szemcsés karbidok kialakulását, ami mellett lehet kis élszöget alkalmazni.
Az acél részecskéinek kötőerejét azok csatlakozó felülete határozza meg. A jól kidolgozott és jól hőkezelt acél apró
szemcséi összességében jobban "kapaszkodnak" egymáshoz, növelve a szívósságot.
Az így kialakított acél túlterhelésre először kihajlással reagál ridegtörés helyett.
A felületre (élcsúcsra) kerülő részecskék igénybevételkor nehezebben hagyják el a helyüket, azaz a kopás is kisebb lesz,
ami az éltartást javítja.
A rozsdamentes acélok közül főleg az alacsonyabb széntartalmúak (1.4034, 1.4110, 1.4116, 12C27) szintén stabilan bírják a 25 fok körüli élszöget.
-A „szívósság” fontossága mellett egyetlen érvem van. Képzeljetek el egy extrém éltartó kést…… két darabban…..
(Természetesen nem állítom, hogy amelyik acél nagyon éltartó, az nem lehet egyben szívós is, csak azt állítom, hogy egy fontos tulajdonság. Nem mellőzhető a vizsgálata.)
A fentiekből láthatóan kompromisszumot kell kötni a használati érték érdekében.
Tipikus példa a húsipar:
Nem hódol a divatnak, nem használ "csúcsacél" anyagú késeket, rozsdamentes acélokat is csak higiéniai ok miatt rendszeresített.
Az ottani felhasználók 55-58 HRC keménységgel is beérik, a fenőacéllal pillanatok alatt borotvaélesre húzható él
viszont alapkövetelmény.
Ezekkel persze nem lehet fát hasogatni, autót bontani stb.
Csak munkaeszközök, vágásra csinálva. Azok, amik: Kések.

Az íráshoz itt lehet hozzászólni:
http://forum.miveskesek.hu/viewtopic.php?f=39&t=122